Forró napokon szinte mindenki a szabadban igyekszik némi enyhülést keresni. A fák, bokrok árnyékában ugyanis könnyebb elviselni a meleget. Ha pedig az árnyékos helyek szűkösek, napernyővel, vagy akár árbocokra feszített vásznakkal növelhető ez a terület.

   Leggyakoribbak az ún. mobil napernyők. Előnyük, hogy bárhol felállíthatók, árnyékuk pedig az ernyő átmérőjének a függvénye. Lényeges, hogy a rúd és az ernyőfeszítő pálcák erősek legyenek. A nagyobb méretűeknél nem ritka a masszív fa tartószerkezet sem. Hátrányuk, hogy a súlyos talp nyomása megviseli a gyepet. A talpat ezért füves területen célszerű a talajba süllyesztett csővel helyettesíteni. Mivel az ilyen ernyők átmérője többnyire 1,8-2 m, szinte egyszemélyesnek mondhatók. Előnyük viszont, hogy bárhol felállíthatók, és könnyen szállíthatók, tárolhatók. Még a kisebb kerti asztalok árnyékolására is használhatók, de csak a nagyobb átmérőjűek.

  A kerti asztalokat ma már eleve úgy készítik, hogy közepükbe napernyőt lehessen rögzíteni. E célra azonban a nagyobb, 3,3 m átmérőjű napernyők alkalmasak, amelyek ernyője legalább 2,5 m magasan van. Vázuk fa vagy alumínium. Hátrányuk, hogy a középre állított ernyő árnyéka a Nappal együtt vándorol, ezért mindig lesz az asztal körül olyan rész, amelyre nem vet árnyékot. Ezt csak az ernyő méretének növelésével lehet csökkenteni.

  A rúd magassága sem lényegtelen, mert a túl alacsonyan levő ernyő aló csak előre hajolva lehet kilépni. Az ernyő átmérőjét persze nem célszerű 3,5 m-nél nagyobbra választani, mert akkor már a kifeszítése nehézkes lesz és a tárolás is gondot is okozhat. Az sem írható az előnyükre, hogy ernyő alatt egy idő után fülledté válik a levegő. A vászon alatt felmelegedett levegő kiszellőztetését ugyan az igényesebb kivitelűeknél megemelten felerősített és különálló felső ernyőfedővel igyekeznek csökkenteni, de ez csak szellős időben hatásos, verőfényes és szélcsendes napokon alig érzékelhető.

  Egyre több terasz fölé szerelnek terjedelmes napellenzőket. Vásznuk jótékony árnyat ad, sőt még a hirtelen jött zápor elől sem kell a házba menekülni. Ha pedig nincs rá szükség, összecsavarva a homlokzatra simul, a szerkezetük pedig alig észrevehető. Ma már az ilyen napellenzők egyáltalán nem elérhetetlenek, így egyre többen döntenek az árnyat adó szerkezetek felszerelése mellett.

  Nagyobb alapterületű teraszok fölé általában könyökkaros napellenzők biztosítják az ideális megoldást, amelyek akár 5 m-es szélességben is beszerezhetők. A karokat kézi működtetésű áttételmű, vagy a csőmotoros meghajtás nyitja, illetve húzza be, amivel a vászonfelület nagyságát lehet szabályozni. Karkinyúlásuk 160-360 cm között lehetséges, típustól függően. Áruházakban készen is kaphatók, ám ezek méretváltozatai behatároltak. Szállításukról, felszerelésükről magunknak kell gondoskodni. Célszerűbb, ha méretre gyártottat rendelünk a kiválasztott árnyékolástechnikai cégek valamelyikétől, mert ilyenkor a helyszíni felmérésen túl a kész napellenző szállítása és felszerelése is a gyártó feladata, és így a garancia is biztosított. A kézi hajtású változatok utólag is motorizálhatók.

  A napellenzők szerkezetének másik fontos eleme a vászon. Időtálló, nagy ellenálló képességű, UV sugárzásnak ellenálló, erős műanyag szövet, amelyet többszörösen letűzve varrnak meg. Appretúrájuk szennytaszító, algásodás gátolt- és vízlepergető hatású, sőt van olyan változatuk is, amelyik a Nap barnító hatású UV 1 sugarait átengedi, a káros UV 2 sugárzást pedig elnyeli. Mindegyikük színtartó, választékuk - gyártótól függően - akár 150 féle is lehet, élettartamuk pedig 10-12 év. A korszerű technikával készült, és szinterezett bevonatú szerkezeti egységekből álló napellenzők karbantartást nem igényelnek, kézi mozgatásuk sem nehézkes, viszont az erősebb széláramlatokra érzékenyek.

  Vannak más kerti árnyékoló megoldások is, pl. az ún. napvitorlák. Ezek a vitorlásokról vetődtek a szárazra. A háromszög alakú vásznak szerepe kettős; árnyékot vetnek a földre és a légáramlást is elősegítik, mivel felületük ajánlottan ferde síkú. Előnyük, hogy a földre viszonylag nagy felületen vetnek árnyékot és nem gátolják a levegő áramlását. Hátrányuk, hogy elég magas és teherbíró fém árbocok, nagy terhelhetőségű szövött kötelek és egyéb - a hajók "futó kötélzetéhez" hasonló - csigás szerelvények szükségesek a viszonylag nagy felületű vásznak kifeszítéséhez. A napvitorlákhoz alapvetően jó tájolás szükséges, mert az árnyékot biztosító vitorla helye nem változtatható, sőt utólag még a dőlésszöge is csak akkor módosítható, ha az árbocon módosítani lehet a felfüggesztő szerelvények magasságát.

  Általában szögben döntve szokás felerősíteni, hogy az esővíz lecsuroghasson a felületéről és minél nagyobb legyen az árnyéka. Vannak esetek, amikor ezt több kisebb vászon kifeszítésével érik el és az sem ritka, hogy az épület fala veszi át egy-két árboc szerepét.

  A legkorszerűbb napvitorláknál gyorsan lehet a vásznat csévélőrúdra felcsavarva bevonni. Ez lehetővé teszi, hogy az ilyen keresztrúdra két háromszögű vitorlát erősíthessenek fel, és azokat egyszerre lehessen kifeszíteni, illetve bevonni, bár e műveletek elég nehézkesen elvégezhetők. Különösen igaz ez, ha váratlanul feltámad a szél. Az ernyők és a napvitorlák vásznába könnyen belekap a szél és azokban komoly károkat is okozhat. Fontos tehát, hogy gyorsan összecsukhatók legyenek és a kifeszítésük se okozzon különösebb erőfeszítést.

Fényszűrő lehetőségek erkélyekre

  Nyáron a legtöbb erkélyt erős napsugárzás éri, ami nemigen csábít senkit arra, hogy kiüljön erre a pokol tornácára. Aki teheti méretre gyártott erkélynapellenzőt szereltet fel, mások meg az egyszerűbb és szerényebb költségű árnyékolókkal próbálják a napsütéses időszakban is élvezhetővé tenni az erkélyüket.

  Ha nem kész rolókkal kívánjuk megoldani az erkély árnyékolását, akkor az ahhoz szükséges félkész termékeket, mint pl. a rugós rolót- vagy fa rudakat, acél vasalatokat stb. a barkácsáruházakban célszerű összeválogatni.

  Az árnyékolókhoz olyan fedőanyagot célszerű választani, amelyik kellő átszellőzést és árnyékot is biztosít. Az anyag ezért ne legyen sűrű és zárt felületű. A műanyag molinó, vagy a ritka szövésű napfényszűrő akrilvászon pl. átszellőzik, tompítja az UV sugárzást, de átengedi a fényt, és így a szobában sem lesz kellemetlenül sötét. Méterben is beszerezhető, és megfelelő hosszúságú rugós redőnyrúdra rögzítve azt már könnyű a felső erkély födémének aljára szerelni. Még egyszerűbb megoldás, ha a födémbe horogcsavarokat hajtunk, és ezekre akasztjuk fel az árnyékvetőket. A vásznakat ilyen esetekben lécekre, vagy farudakra tűzve erősítsük fel, és a rudakba hajtott erős képakasztó karikákkal függeszthetjük a helyükre. Esőben, szélben azonban ezeket is felcsavarva le kell akasztani a helyükről.

  Nekem is gondot okozott, hogy mit is tegyek ki kicsiny erkélyünkre. Mivel alig több, mint 1méter keskeny, a kisebb napernyőket nézegettem, de sehol sem találtam olyat, ami megfelelt volna. (Ne higgye senki, hogy nagyok az igényeim.) Mindenképpen favázasat szerettem volna, natúr színűt, és olyat, melynek átmérője nem nagyobb 140-150 cm-nél. Sok utánajárás során kiderült, hát olyan nem létezik. Mármint nálunk, Magyarországon. (Azért ha valaki tud, örülnék, ha megírná.) Nagyon sokan hírdetik, hogy egyedi méretű napernyőt készítenek, csak az a baj, hogy megadott méretek közül lehet választani.

  Egy amerikai webáruház honlapján láttam meg azt a napernyőt, amibe egyből beleszerettem. Íme:

forrás