A karácsonyfa vagy nagy öröm, vagy sok bosszúság. Nem mindegy, mennyi pénzt költünk rá, és az sem, mennyi dolgunk van vele az ünnepek alatt.

  A karácsonyfa tartósságának legfontosabb feltétele, hogy ne vágják ki túlságosan hamar, és az eladásig vagy a díszítésig megfelelően tárolják. Éppen ezért a legideálisabb, ha olyan kertészetből vagy termelőtől választjuk a fenyőfát, ahol a szemünk előtt vágják ki. Egy hétnél korábban nem érdemes megvenni, mert a tárolása problémát okozhat. Akinek van kertje, az lombbal letakarva, elfektetve tartsa a szabadban, amíg be nem viszi a lakásba. Ha erre nincs mód, a lakás leghidegebb helyiségében tároljuk úgy, hogy egy vödör vízbe állítjuk! Szerencsés, ha egy nappal korábban beleállítjuk a fenyőfatartóba, hogy a fa felvehesse legszebb formáját.

  A fenyő akkor igényli a legtöbb törődést, amikor a lakásba kerül. Fontos, hogy hol helyezzük el. Lehetőleg a fűtőtesttől távol, ne túl meleg szobába tegyük! Vannak már olyan fenyőtalpak, amelyeknek az alján van víztartó, érdemes olyat választani. Jót tesz, ha kétnaponta pótoljuk a friss vizet, és ha nagyon száraz a levegő, kis permetezővel szórjuk meg vízzel naponta többször is.

A lucfenyő

  A hagyományos karácsonyfa. Legtöbben ezt választják. Nem csak azért, mert ez a legolcsóbb, hanem mert formás, és sokáig karácsonyillatot áraszt a szobában. Hátránya azonban, hogy tűlevelei szúrósak, és pár napnál tovább nem bírja a fűtött szobában. Mivel sok van belőle, sok van közötte, ami hibás, ághiányos, ritka, ferde, ezért nagy körültekintést igényel a kiválasztása.

A normand

  Hiába a legdrágább, a második legnépszerűbb fa. Gyakorlatilag nem hullik, csillogó, tömött lombja nem veszti fényét az ünnepek után sem. Könnyű díszíteni, mert nem túl szúrós, és mivel sűrű, kevesebb dísszel is jól mutat. Kisgyermekes családoknál praktikus, mert akár egy hónapon keresztül is szép és illatos. Hátránya az ára: egy karácsonyi vacsora vagy több lucfenyő is kijön belőle.

Erdei fenyő

  Ez a fajta formájában legkevésbé hasonlít a szabályos fenyőfára. Ágai kicsit csüngőek, tűlevelei sötétzöldek, hosszúak és ritkák, s nem olyan szúrósak. Nagy előnye, hogy két-három hét lakásban tartózkodás után sem hullajtja le leveleit, viszont nagyon gyantás, ezért nem ideális lakásba. Éppen ezért annak ellenére sem sokan választják, hogy nem túl drága.

Ezüstfenyő

  Az ezüstfenyő előnye, hogy rendkívül szabályos fajta, és sokáig megtartja tűleveleit. Hátránya viszont, hogy rendkívül szúrósak, merevek az ágai, így nehéz feldíszíteni, és szinte semmi fenyőillata nincs. Ráadásul lombozata eleve nem túl fényes, ezért gyorsan száradtnak, kopottnak tűnik. A közepes árkategóriába tartozik.

A duglász

  Első ránézésre a leginkább a luchoz hasonlít, csak kicsit világosabb színű. A luchoz képest előnye, hogy tűlevelei rövidek és puhák, így könnyebb díszíteni. Tűlevele megszáradva sem hullik le, ami előny, hátrány azonban, hogy a színét is elveszti közben. Ráadásul frissen is alig van fenyőillata, és nagyon drága.

A földlabdás fenyő

  A földlabdás fenyő csak akkor jobb megoldás, mint a kivágott, ha nagy körültekintéssel gondozzuk. Ezek a fák ugyanis általában kisebbek, ezért sérülékenyebbek is, mint azok, amiket kivágnak. Fontos, hogy ne azonnal vigyük a lakásba, először tegyük olyan helyre, ami se nem meleg, se nem hideg, majd néhány nap után kerüljön a fűtött szobába! 19 foknál többet nem szeret, négy-öt naponként locsoljuk, és két hétnél tovább ne tartsuk fűtött helyen! Fontos, hogy csak akkor ültessük el, amikor a fagyok már elmúltak, különben tönkremegy.