A nyár közeledtével üdítő látvány egy szépen ''kivirágzott'' erkély vagy terasz. Egy kert átalakításához jó pár hét szükséges, de hogy szürke és unalmas balkonunkat átalakítsuk, ahhoz még elegendő az idő. A kertészeti áruházakban a növényládák mellet szép számban kaphatóak különféle edények és dézsák, sa különböző stílusú tartókból változatos növényegyüttesek alakíthatóak ki. Nevelhetünk bennük mediterrán, vagy szubtrópusi növényeket, de akár fűszernövényeket, zöldség- és gyümölcsféléket, évelő vagy egynyári virágokat is.

  Az egynyáriak közül talán a legkedveltebb a kék százszorszép (Brachyscome iberidifolia). A leghálásabb növények egyike, s mivel gondozása szinte problémamentes, könnyen barátokra talál. Tehetjük függő tartóba, de ládában, dézsában is jól mutat. A kék százszorszép Ausztráliában honos, ahol a sziklakerti virágokhoz hasonlóan kövek között nő.  Legismertebb változata ibolyaszínű virágokkal és aranysárga portokokkal rendelkezik, de a kéken kívül fehér és rózsaszínű változatai is ismeretesek.

  Virágzása általában júliusban kezdődik, de már május végétől vásárolhatunk melegházban előnevelt virágzó példányokat, ha nem magunk vetettük a magokat. A széltűrő növényt lehetőleg napos helyen neveljük. Bár a növénynek igen hosszú, lógó hajtásai vannak, 30 cm-nél magasabbra nem nő meg. Talajaként számításba jöhet a virágföld, és a balkonnövények földkeveréke is. A gazdagon virágzó növény kedveli, ha állandóan enyhén nedves környezetben tartjuk. A földlabda kiszáradása éppoly káros, mint a pangó víz. Ha az ausztrál százszorszépet hetente tápoldatozzuk, és az elvirágzott részeket rendszeresen eltávolítjuk róla, sok örömöt lelhetünk benne.

  A kerti pázsitviola (Aubrieta x cultorum) párnás példányai csodálatosan szép tavaszi virágok, akár sziklakertek díszítésére is alkalmas, de jól fejlődnek erkélyládában vagy teraszon. Ma már különböző színű hibridjei vannak, létezik lila, élénk piros, kárminvörös, bíbor és sötétkék virágokat hozó. Általában elmondható, hogy a kék virágú fajták erőteljesebbek és tovább élnek, mint a rózsaszín vagy piros virágúak.

  Egyedi sűrű pázsitot vagy párnát képeznek, de alacsonyak (10-15 cm) maradnak. A napos, félárnyékos helyeket kedvelik. A nedves agyagos talajok kivételével minden talaj megfelelő számukra, ezért szegélynövénynek vagy rézsű betöltésére is alkalmasak.

  A kertben nevelt növények télállóak, a dézsába vagy ládába ültett példányokat azonban télre be kell takarnunk.

  A kerti petúniák (Petunia x hybrida) csodálatos szépségű, tartósan virágzó növények. Nagy, tölcsér alakú virágaik bódító illatúak. Az elmúlt években egyre színpompásabbés különlegesebb virágformájú fajtákat nemesítettek. A nagyvirágú, élénk színű kerti petúnia nyáron egyetlen erkélyről sem hiányozhat. A ládákat beültethetjük egyszínű vagy különböző színű petúniákkal, esetleg más nyári virágokkal is társíthatjuk.

  A nemesítések során rengeteg különböző méretű, virágformájú és színkombinációjú kerti petúnia jött létre. Vannak egyszerű, teltvirágú vagy fodros szirmú, egyszínű rózsaszín, fehér, sárga, lilásvörös, mályvaszínű és sötét ibolyaszínű fajták is. Sok esetben a virágon eltérő színű folt, sáv vagy erezet látható. Magassága 20-60 cm között változik, vannak felfelé növő és csüngő fajtái is.

  Az erkélyládában és dézsában nevelt példányokat nyáron rendszeresen öntözzük, és kéthetente adjunk nekik tápoldatot. Az elnyílt virágokat szedjük le a tőről. Egészen a fagyokig élvezhetjük e színgazdag nyári virágszépségét.

Mindegy, milyen virágot ültetünk, mindegyikben örömünket lelhetjük, ha megfelelően gondozzuk.

forrás: Szobanövények A-tól Z-ig (Mester Kiadó)