| Tervezd meg a kertedet! - 2. A kert kialakítása |
| 2012. január 30. hétfő |
|
Ha valaki kertes házat épít vagy vásárol magának, a terület nagyságával különösen nem szoktak foglalkozni, a hirdetésekben csak egy területet jelző szám szerepel. Vásárlás esetén, legtöbbször azt kell átvennünk, amit az előző tulajdonosok otthagytak. Ha saját magunk építettjük fel házunkat, teljesen elölről kell kezdeni a kert kialakítását. Már a ház elkészültekor visszamaradó felvonulási terület is kínál alakítási lehetőséget. A szintkülönbségek, kilátások a távoli környezetre vagy akár csak a szomszédos fa alakja jelentős lehet számunkra, mert ezeket beépíthetjük a saját végső terveinkbe. A kert már meglévő növényzetét is vegyük figyelembe.
A ház fekvése a kert kialakítása tekintetében igen nagy jelentőségű. Csak kevés olyan fekvés létezik, amely leküzdhetetlen akadályt jelent a kerttervezésben, és többnyire az adottságok helytelen értékelésén múlik, ha a kert a későbbiekben nem elégíti ki az igényeinket.
Az éghajlati viszonyokról nem hiszem, hogy különösebben sokat kellene beszélni, hisz egy mediterrán éghajlatú területen, és egy esős, csapadékos, hűvösebb területen más - más növények érzik pompásan magukat.
Egyéb korlátok: figyelembe kell venni, a kialakított kert későbbi fenntartásának költségeit. Az, hogy mennyit tudunk, és akarunk költeni, egyértelműen meghatározza a terv léptékét és összetettségét. Meg kell gondolnunk, hogy szilárd burkolatú utakat, járdákat szeretnénk, vagy zúzottkavics, fenyőkéreg stb. lesz erre a célra felhasználva. Kompromisszumot kell kötnünk, hogy kerti tavat, vagy szilárd burkolatú pihenő helyet szeretnénk, esetleg mindkettőt.
Tervezéskor, sokat lendít a dolgon, ha a kertet egységes, egészként tervezzük meg, még akkor is, ha nem tudjuk az egész tervet egyszerre megvalósítani. Így idővel, megépíthetjük a kerti tavat, a sziklakertet, a pergolát. Ha nincs előttünk egy átfogó terv, könnyen előfordulhat, hogy kertünk véletlenszerű, egymáshoz nem kapcsolódó elemekből áll majd, ezért toldozott - foltozott hatást kelt.
Az összképet a kertépítés során felhasznált anyagok színe, anyaga, de legfőképp a növények szabják meg, csakúgy, mint a hangulat, amit keltenek. Az egységességet úgy is megteremthetjük, hogy kiválasztunk egy témát, mely végigvonul a kerten. Ez lehet egy anyag, mondjuk a vörös tégla, mely előfordul a gyep szegélyeként, a kerti ösvény burkolatán, a kerti tó pereménél. Fontos, hogy a szomszédos falak, kerítések épületek anyagait is vegyük figyelembe, például a pergolát olyan színűre pácoljuk vagy fessük, mint amilyen a ház ajtó- vagy ablakkeretei. Kerüljük az ideiglenes megoldások állandósulását: majd lefestjük a rozsdásodó pergolát, majd lecseréljük a kék bálazsineggel összekötött ismeretlen funkciójú vasrudat stb... A kert végső sikerét azonban az határozza meg, hogy mennyire vagyunk elégedettek az eredménnyel. Ha nekünk tetszik a kiszuperált gyerekágy műanyag-bevonatos rácsaiból készült kis kerítés a virágos ágyásnál, és még tökéletesebb legyen a hatás egy-két neoncsővel megtoldva, esetleg a névnapi csokrokról leszedett kunkorodó kötözőkkel tarkítva, akkor számunkra az lesz a tökéletes.
Új kert építése
Kimondottan vonzó feladat, tele kihívásokkal, hogy az első kapavágástól kezdve minden a mi munkánkat dicséri. Jókora adag türelemre lesz szükség, mire elkészül, és "beáll" a kert. Gyakran előfordul, hogy nem áll rendelkezésre elegendő anyagi fedezet. Előnyös lehet, ha várunk egy kicsit, és nem akarunk azonnal dönteni, hogy hova mit ültessünk. A kertek legszebb részei ugyanis csak bizonyos idő elteltével alakulnak ki. Az viszont fontos, hogy az egésznek a terve meglegyen a fejünkben, vagy akár papíron, hogy a megszerzett növényeket rögtön a helyükre ültessük.
A legegyszerűbb, ha az első évben zöldtrágyázással kezdünk, majd a második évben próbálunk meg minél nagyobb területen gyepet kialakítani. Ezek után fokozatosan alakulnak ki a cserjék, rózsák, díszfák és a többi növény számára alkalmas helyek. Fontos, hogy a kövezett utakat, szegélyeket, lépcsőt, kiemelt ágyást lehetőleg a beültetések előtt készítsük el.
Meglévő kert átalakítása
Ha egy benőtt, régebben beültetett kert kerül a birtokunkba, valószínű, hogy több hátránnyal kell majd számolnunk, bár kétségtelen, hogy meglesz a saját atmoszférája. Itt is célszerű, hogy az elő évben csak figyeljük a kertet, hogy szépen, lassan ki tudjon alakulni - mi az, amit meg akarunk tartani, mi az, amit feltétlen meg kell szüntetni. A hatalmasra nőtt fenyőfák az erdőkben, az utak mentén csodásan mutatnak, de egy kertvárosi előkertben nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb választás, mivel nem csak nyáron árnyékol, hanem télen is, ráadásul szinte semmit nem lehet alá ültetni a sekély gyökerek miatt.
Az arra érdemes növényeket azonban meg kell menteni. Ez nem feltétlen a kiásásukkal, becserepezésükkel, illetve átültetésükkel jár, hanem a leendő kertünket már ezekhez a növényekhez kell igazítanunk.
Kert stílusok
Formális Általában mértani, fő elemei az egyenes vonalak, a szimmetria és a mértani alakzatok, a díszítő elemek ellenpontozásra szolgálnak. Jellemzően nem használnak sokféle növényt, mint a lenti példa is mutatja, ez a beültetés 6 különböző növény felhasználásával készült, ezek ismétlődnek mértanilag tökéletes formában.
Kötetlen formájú Tájképi stílus, lágy, ívelt vonalak, természetes formák a jellemzők a díszítő elemek beépülnek, beolvadnak, kiegészítik a teret.
Természthű Természetes anyagok felhasználásával készül, minden további kertészeti beavatkozás a flóra és fauna szempontjainak van alárendelve.
Lakó és családi kert Több funkciónak kell megfelelnie, hogy a családban élő generációk elképzeléseik szerint tudják majd használni.
Mindegyik stílusnál fontos, hogy meglegyen a lakóépület - kert közti harmónia. Igazodni kell a ház építészeti jellemzőihez, a telek fekvéséhez, a közvetlen környezethez. Igyekezzünk megteremteni a kert jobb - bal oldalának, az elő és hátsó kertnek az összhangját és egyensúlyát. Általánosság: először a főbb körvonalakat vázoljuk fel és alakítsuk ki, majd ezt követően fokozatosan haladjunk a részletek felé.
Szempontok
Legfontosabb, hogy vegyük figyelembe a talaj és a fényviszonyokat (árnyékos vagy napos a kert), a növényméreteket, a virágzási időszakot és a növények színvilágát. Azok a növénycsoportok a mutatósak, amelyek megközelítően azonos viszonyok közül származnak.
A növényeket tudatosan kell elhelyezni. Az épület közelébe a legtöbb gondoskodást igénylőket, a legmutatósabb fajokat és a fagyérzékenyeket ültessük. Ilyenek a színes lombú, a szeldelt levelű, valamint az érdekes ágrendszerű fajok.
A kert fekvése meghatározza, hogy ágyásaink milyen szögből mennyire láthatók. A minden oldalról körbejárható ágyásban a magas növények középre, míg az alacsonyabbak a szélekre kerüljenek. A cserje- és évelőterületek vagy bokrok nagyságával egyenes arányban nő a fenntartás igénye, tehát több munkánk akad a gyomlálással, az öntözéssel, a metszéssel. Sokszor érdemesebb az igényeinkhez jobban illő egyszerűbb megoldásokra törekedni. Minél szebb és gazdagabb a kert, annál több munkát igényel. Ha az ágyás a cserjecsoport, esetleg fal elé kerül, akkor a magasabb növények helye hátul van, mivel a háttérbe ültetett magas növények a terület határát jelzik.. Az egyedül álló, szoliter növények szerepe, hogy magukra vonják a figyelmet, ezért a kert kiemelt pontján kapjanak helyet. Ezek szépen mutatnak útkanyarulatban, nyírott gyep közepén. A legmutatósabb fajtákat tegyük az ilyen kiemelt helyre.
A növények kiválasztása elsősorban terveinktől függ, és attól, hogy milyen növényeket kedvelünk. Kertészeti szempontból viszont a talaj szerkezete a döntő. A hazai talajok zöme meszes. A középkötött, kissé meszes talajon a legtöbb növény jól érzi magát.
Éghajlat és mikroklíma
A növények megjelenéséből és eredeti helyük ismeretéből is következtethetünk arra, milyen feltételek között fejlődhetnek eredményesen. A nagy levelű fajok általában árnyékos helyről, míg a szúrós, keskeny levelűek napos, száraz helyről származnak. A helyesen kiválasztott növényekkel különböző éghajlati viszonyok növénytársulásainak hangulata idézhető.
Alpesi jellegű kertrészt hozhatunk létre a kert északi oldalán fenyőkkel, karcsú nyírfával, a gyepbe ültetett kora tavaszi évelőkkel. Védett fekvésű napos helyeken a mediterrán kert hangulatát idézhetjük a hosszú tűlevelű fenyőkkel, a keskeny, felfelé törő ciprusokkal, az ernyős koronájú fákkal és az illatos félcserjékkel.
A fák árnyéka ugyancsak gondot okozhat. Az akác, a dió, a gesztenye, a bükk és a hárs alatt igen kevés növény marad meg. Ezen kevesek közé tartozik a mahónia, a bukszus, az árnyékliliom, a sárgaliliom és a tiszafa.
A növények kiválasztása mellett csoportosításuk is figyelmet igényel. A válogatásnál a növény fejlődési jellegzetességeit és az életciklusát is figyelni kell:
A külalak mellett ismernünk kell a növény növekedési ütemét is:
Színek a kertben
Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal is: |
A kert tervezéséhez a január-február a legjobb időszak. Ne sajnáljuk az időt, használjuk ki a pihenés időszakát, hisz most még van lehetőségünk a meglévő terven módosítani, javítani, változtatni, vagy újratervezni. Vegyünk papírt, ceruzát, kertészmagazinokat, katalógusokat, szakkönyveket, és papíron kezdjünk hozzá álmaink megvalósításához.
