Egy korábbi cikkben már bemutatttam néhány palackkertet, floráriumot kedvcsinálónak, most pedig összegyűjtöttem, mely növények alkalmasak, hogy elhelyezzük benne őket.

 Vénuszfodorka (Aadiantum raddianum)

  Laza halmot alkotó, ívelt, finoman tagolt páfránylevelei vannak, melyek fényes fekete szárakon helyezkednek el. Ez a páfrányféle Dél-Amerikából származik, ahol állandóan magas a páratartalom és a hőmérséklet sem csökken 18 °C alá. Ez a magyarázata, hogy ez a faj a páfrányokhoz képest is több meleget és nedvességet, valamint kevesebb tápanyagot igényel. Nedves talajt kedveli, de ne öntözzük túl, mert könnyen elrohadhat.

Hálóslevél (Fittonia Verschaffeltii)

  A perui esőerdőkből származó, talajlakó évelő növénynek páratlan eleganciájú erezett levelei vannak. színesebb a növény levele, annál nagyobb a fényigénye. Jellegtelen virágai kalászban nyílnak tavasszal és nyáron. Szereti a magas páratartalmat, A bőségesen öntözzük, de óvjuk a túlöntözéstől, mert a levelek besodródnak és elpusztulnak.

Pettyeslevél (Hypoestes phyllostachya)

  A pettyeslevél Madagaszkárról származó, alkalmazkodó, vidám, kicsiny növény, amelyet magról is könnyű nevelni.  A leveleken látható márványos mintázat a halvány rózsaszíntől a mély karmazsinvörösig számtalan színárnyalatban pompázhat, és pöttyös vagy foltos lehet. A levelek széle hullámos, maguk a levelek pedig akár 6 cm hosszúra is megnőhetnek. Nyáron apró, jelentéktelen lila virágok jelennek meg a növényen. Minél több fényt kap, annál erőteljesebb a levélmintázat színe.

 Vörös nyílgyökér (Maranta leuconeura)

  A brazil esőerdőkből származó nyílgyökér levelei feltűnő, színes levélerezettel rendelkeznek. A majdnem fehértől a feketéig változó színű levélzeten, szembetűnő foltok rajzolódnak ki.

  Magas páratartalmat igényel, nem tűri a hideg huzatot, és létfontosságú számára a meleg. Imádkozó növénynek is hívják, éjszakára összehajló levelei miatt.

Pílea - tüzérvirág (Pilea cadierei)

 A tüzérvirág viszonylag alacsony növésű levéldísznövény. Levelei ezüst-fehér mintázatúak. Könnyen kezelhető, igen mutatós növény. A növény bokrosodását úgy érhetjük el, ha kicsípjük a hajtáscsúcsokat

Csipkeharaszt (Selaginella Kraussiana)

  Ennek a páfrányokkal rokonságban álló növénynek villásan elágazó, vékony hajtásai vannak, amelyeket dúsan borítanak az apró sárgászöld, pikkelyzserű levélkék. Időnként vissza kell metszeni.

Kapaszkodó fikusz (Ficus pumila)

  Kúszó növény, melynek vékony fodros levelei szív alakúak. Párás helyen léggyökeret fejleszt, és megfelelő támasztékot találva, azt benövi.

Afrikaiibolya (Saintpaulia)

  A növény levelei kerekdedek vagy szív alakúak, felszínük bolyhos, zöld, fonákuk pedig liláspiros vagy világoszöld. Virágai egyszerűek vagy összetettek, színük fehér, rózsaszín, bíborvörös, ibolyakék vagy tarka lehet. Az elnyílt virágokat és a fonnyadt leveleket azonnal csípjük le. Az idősebb növényekről az oldalhajtásokat le kell venni. Vigyázzunk, hogy a levelek ne érjenek az ablaküveghez.

Bolyhos fokföldikankalin (Streptocarpus saxorum)

  Ez a kelet-afrikai faj teljesen más, mint a többi fokföldikankalin. Elterülő, széles hajtásai apró, vaskos leveleket hordoznak. Elbűvölő virágait tavasszal és nyáron hozza.

forrás: édenkert, gazlap